Gólemek és egyéb mesterséges lények

Gólemek és egyéb mesterséges lények


Gólemek:
A legalapvetőbb gólemek a leggyakrabban agyagból készülnek. Ennek az oka, hogy ezt a legegyszerűbb előállítani, mivel elég hétköznapi anyag, könnyen formálható, de annak ellenére elég masszív, hogy egy strapabíró testet megalkossanak vele, főleg, ha az agyagot mágiával és speciális szerekkel még meg is erősítik. Lehet ugyan bármiből gólemet formálni, fából kifaragni, kőből kivájni vagy akár fémből kiönteni, ezek viszont körülményesebbek, mint egyszerűen megformálni az agyagot (hisz az akár puszta kézzel is megtehető) és bár a gólem készítés művészete amúgy sem egy olyan dolog, amire egy kezdő mágus képes lenne de egy kőzet kivájása vagy egy fém formába öntése mágikus úton jóval összetettebb és kimerítőbb feladat mint amire az átlag képes lenne.
Alakjuk változó, de általánosságban elterjedt a nagydarab melák formájára tervezett gólem. Főleg azért, mert őrzésre alkalmazzák őket és hát valljuk be őszintén, mindenki jobban tart egy nagy agyag toronytól, mint egy normális ember méretű agyagszobortól. A test megalkotása közben ügyelnek a hajlatokra és az Ízületek helyére. A gólem belsejét üregesen hagyják, helyet hagyva a csontozatnak. A csontozat létrehozása csak mágiával történhet, mivel nem elég pusztán csontokat helyezni bele. Hanem köteléknek is kell lennie a váz és a test között. A csontozat kialakításához higanyt használnak, ezzel töltik fel a gólem belsejét, majd utólag precíz mágikus eljárásokkal megszilárdítják és alakítgatják a gólem testéhez, míg egy csonthoz igen hasonló szürkés anyag jön létre. Szükséges a higany használata, ez fogja később befogadni a lelket, ami magát a vázat mozgatja, mintha csak a saját teste lenne.
Intelligenciájukat tekintve, nagyjából akkora, mint az agyag, amiből készülnek. Tehát nulla. Csupán a beléjük programozott parancsokat képesek végrehajtani. Az instrukciók végrehajtását különféle módokon érhetjük el. Ez nagyban függ a gólem létrehozásakor felhasznált lélek intelligenciájától. Az alacsonyabb intelligenciájú lelkek nem értik meg a bonyolultabb, összetettebb feladatokat, így pecséteket rejtenek a testükbe megalkotásuk során. A parancs magába a pecsétbe van kódolva, úgy, mint „állj”, „támadj”, ”őrizd”. Ezeket a varázsló a magánál tartott pecséttel tudja ki-be „kapcsolni”. A fejlettebb lelkeknél ez már másképpen történik. Ott a gólem testébe különféle kötő pecséteket és rúnákat helyeznek el, hogy kordában tartsák a lelket, mint egy foglyot. Hűség pecsétek, a lélek korlátozásai, illetve kényszerítő pecsétek főként. Így a lélek legyőzhetetlen kényszert érez a parancsok végrehajtására, mesterét képtelen elárulni, vagy megtámadni, illetve annak ellenére, hogy egy lélekről van szó, képtelen önálló gondolatok létrehozására, vagy emlékek felidézésére a korlátozó pecsétek miatt. A mágusok a pecsétjeiket mindig maguknál hordják, hogy milyen formában, az már csak ízlés kérdése (gyűrű, medál, sétapálca, vagy bármilyen más egyéb tárgy).
A mágus a gólem kreálása közben saját vérét csepegteti az agyagba, hogy létrehozza ezt a kapcsot, utána a pecsétet magánál tartva és aktiválva képes a gólemet parancsra bírni. Jaj, annak a mágusnak, akinek kárba vész a pecsétje. A gólemek átka, hogy elég vérszomjasak, ha aktívak és nincs bizonyítható mesterük. Ilyenkor első dolguk, hogy a vérkapocs által felkeressék teremtő atyjukat vagy anyjukat, hogy palacsintává formálják őket. Ha a mágus pecsétje elvész, vagy meg semmisül, akkor megszakad a mágikus kötelék, amivel irányítani tudná a teremtményt. Ebben az esetben a lélek idővel képessé válik önmagától is irányítani a testet, a pecsétek keretein belül. Innentől a viselkedése már csak a bele rejtett rúnákon múlik, hisz a legaktívabb cselekvéshez köthető rúnákat fogja aktivizálni (ritka az a lélek, aki akár több ezer évig az „állj” parancsot szeretné teljesíteni), ezek pedig legtöbb esetben a „támadj” vagy „őrizd” parancsokhoz köthetőek, de természetesen ez attól is függ, hogy milyen célra használták a gólemet. Ha kertrendezésre használták, akkor valószínűleg ezek után is erre fog törekedni.



Homunkulusok:
Messzemenően emberibbek az egyszerű gólemeknél. Olyannyira, hogy előállításuk, vagy az arra tett kísérlet szigorúan tilos. Mivel húsból készülnek, igazi izmokkal. Ha ez még nem lenne eléggé rémisztő önmagában is, az ilyen testeket nem elég egyszerű mágiával életre kelteni. Az ilyen testekhez egy valódi lélek is kell. Igaz ugyan, hogy akár egy békáé is megteszi, de a léleknek egyszer egy élő szervezethez kellett tartoznia, hogy a homunkulus életre kelljen. Bármilyen lélek, attól függ, hogy milyen bonyolult parancsokat akarunk végrehajtatni vele. Egy csiga, vagy bogár lelkétől kezdve egészen a leghatalmasabb mágusok lelkeiig bármi felhasználható. Előbbivel nem sokra mennek, mivel nehézkesen fogja mozgatni a testet és a parancsok végrehajtásához is kell neki pár másodperc (esetleg perc) mire elkezd reagálni. Utóbbi pedig veszettül fog küzdeni, amíg bele nem préselik a testbe, a megfelelő korlátozó pecsétek közé. Illetve, ha azok meggyengülnének, akkor szinte biztos megtorlásra számíthatna a teremtője. Minél „frissebb” a lélek annál valószínűbb, hogy az fog megjelenni a mágikus hívásra, hisz még nem távolodott el annyira az élők világától, mint egy több száz éves lélek. De lehet manipulálni ezt a folyamatot, figyelembe véve az asztrológiát, a számmisztikát, szimbólumokat. Egyes kövekkel vagy gyógynövényekkel is elő lehet segíteni, hogy milyen lélek jöjjön a hívásra, ámbár a hatás sosem biztos, csak az esélyeket növeli. Szólítható speciális lélek is (például az elhunyt házi kedvenc, vagy akár emberi lélek is), ehhez az elhunyt személyes tárgyára van szükség (még jobb, ha egyenesen a csontját vagy a testének egy-két darabját használják, de a legerősebb ilyen kötelék, a megidézendő vére).
A megidézés során a lélek láthatóvá válik még élő egészséges világi formáját idézve, amit nem tud elrejteni, ha megfelelően idézték meg. Ha felhasználják a testét vagy a vérét, akkor mindenképpen az a lélek fog beleszállni, aki a homonkulus mellett volt. Illetve nagy valószínűséggel anélkül is, hisz az van hozzá a legközelebb és valószínűleg az a legfrissebb lélek is a környéken.
Muszáj őket húsból készíteni, mivel így hasonlítanak leginkább egy élőlényhez (húsból készült test, és egy valaha élő szervezethez tartozó lélek). Így mozgékonyságukat tekintve is megközelítőleg egy élőlényét idézik, nem olyan darabos, mint egy más egyéb anyagból készült gólemé. Higany nem szükséges a létrehozásukhoz, hisz eleve rendelkeznek olyan csontszerkezettel, ami kötődik a testhez. Nem árt, ha a csontozat és izomzat egy már meglévő lény mintájára készül. Amennyiben ez nem történne meg, úgy mágiával kell egybeforrasztani a részeket, izomról izomra, idegről idegre átformálva a gólemet. A végeredmény változó, mozogni minden képen képes lesz, az, hogy mennyire kecsesen vagy gyorsan az már csak a mágus anatómiai ismereteitől függ. Táplálékra nincs szükségük, bár nem sorolhatóak az élőholtak közé, messze nem élőlények, csupán a mágia mozgatja őket.
Másik lényeges dolog bennük, hogy alapjában véve rendelkeznek egy bizonyos szintű mágikus ellenállással. Főleg harcászati célra alkalmazták őket.


Mechanikus gólemek:
Igen, elviekben léteznek. Gyakorlatilag a Japánok már állítottak elő párat. Na most nem azokra a két lábon járó robotokra kell gondolni, amik meg tudnak pöccinteni egy focilabdát és meg tudnak hajolni. Az csak a gagyi utánzat. Azok között és egy mechanikus gólem között nagyjából annyi a különbség mint egy négy éves gyerek és egy tehetséges, képzett művész festménye között. Az előbbi aranyos, az utóbbitól pedig leesik az állad. A test maga mechanikával készül a legkorszerűbb technológiákkal. Tulajdonképpen egy komplett, de teljesen üres számítógép, operációs rendszer nélkül, egy harci vázban. A lélek csak és kizárólag önkéntesen kerülhet bele, mivel ezek a gólemek csak és kizárólag a Elassil igazgatójának engedélyével készülhetnek. Itt a lélek tölti be az operációs rendszer szerepét. Annak ellenére, hogy a lélek önkéntesen vállalkozik a feladatra, rengeteg biztonsági rúna van beleépítve az acélszerkezetbe, kezdve a váztól egészen az utolsó chippig ami benne található. Ez nem véletlen, hisz a Mechanikus váz egy komplett harci szerkezet, amiben mágikus kristályok és anyagok, de még mágikus védőpajzs létrehozásához alkalmas rúnák is helyet kapnak, a „világi” fegyverek kisebb raktáráról nem is beszélve.
Programozásuk, nevük ellenére nem túl könnyű, még a számítástechnika ellenére sem. A korai próbálkozások után rájöttek, hogy nem elég egy programot írni rájuk, a lélek elengedhetetlen. Erős és érett lélek kell hozzá, főleg aki önszántából jelentkezik a feladatra. Általában veteránok teszik fel a kezüket, önként és dalolva, hiszen megtiszteltetés, hogy még egyszer szolgálhatják hazájukat. Készítésük természetesen rendkívül kényes és nagyon sok követelménynek kell megfelelnie. Eddig mindösszesen tizenhárom darab készült, mindegyik legálisan. Nem lehet tudni, hogy lelket ültettek-e már beléjük, sem azt, hogy hol tárolják őket és mi célból. Miután a Tövis elrabolta az egyik prototípust a projekt teljes hírzárlatot kapott és jól lehet, hogy már csak Elassil vezetői kapnak róla jelentést.



Mens Artificial:
Latinul azt teszi ki, hogy mesterséges elme. Kinézete igazán változó, tulajdonképpen attól kezdve, hogy kifehéredett, friss halottnak kinéző embernek tűnik, odáig terjed, hogy penészes csontokból áll össze. Természete teljes mértékben a használójától függ, de ha az nem ad neki, parancsokat akkor egyszerűen egy helyben ül, vagy áll. Mesterségesen hozzák őket létre mágiával, de bárhol megél. Egyes feltevések szerint viszont nem bírják a napos helyeket, meg kell ,hogy nyugtassak mindenkit, ez nem igaz, csak nappal nem mozgatják őket mert feltűnőek. A Mens Artificial, rövidebben MA egy alkímiával létrehozott élet. Feltehetőleg az 1900 években kísérleteztek vele, egyes fekete mágusok gyorsan akartak maguknak sereget teremteni. Ennek az eredménye egy emberi biológiával rendelkező lény lett, akinek nincs lelke, de a létrehozója és közte kapcsolat van, így a pálca segítségével parancsokat lehet neki adni. Rendkívül gyorsan pusztul el, hetek alatt rohad le róla minden hús, és akkor feltehetőleg már csak néhány napig él, míg a csontok egyben állnak és így mozgásra képesek. Csak azok tudják létrehozni, akik mesterei az alkímiának, és ismerik annyira a fekete mágiát, hogy e két ágat vegyítsék. Sokan összetévesztik ezeket a homunkulusokkal. Klasszikus értelemben véve nem lehet benne kárt tenni, ilyen szempontból a tökéletes katona. Egyedül az idő múlása képes véget vetni neki (így akár a tér-idő mágia is, esetleg olyan főzet, ami öregedést okoz). Ez annak köszönhető, hogy alkímiával egy rendkívül stabil láncot alkotó vegyülettel itatják át a készítése során, ami csak az idő teltével lazul fel egyre jobban. Tehát „fiatal” korában még sebezhetetlen az utolsó napjaiban meg már csak rendkívül masszív, de már sebezhető, megállítható és elpusztítható. Létrehozásuk során a mágusok inkább beleadják lelküknek egy kisebb darabkáját is, hogy a hűséget biztosítsák, hisz elég nehézkes elpusztítani őket, ha esetleg „meghibásodnának”. Az így elvesztett lélekszilánk az MA elpusztulásával visszaolvad a mágusba, magával hozva mindent, amit a mesterséges lény látott és tapasztalt (így megfigyelésre és felderítésre is alkalmas).

Mesterséges lélek:
Mint ahogy a neve is sugalmazza egy mesterségesen létrehozott lélekről van szó. Alkímia, nekromágia a megfelelő anyagok hozzáadásával és a megfelelő eljárásokkal. Igen, minden létező meghatározható összetevőkből áll össze, így a lelkek is. Pár alkimista erre rá is jött, mi több sikerült is előállítani ilyen mesterséges lelkeket. Intelligenciájuk már-már szinte emberi, csupán csak teljesen üresek. Létrehozásukkor kell beléjük programozni, hogy miként vélekedjenek a világról, miként lássák azt és miként viselkedjenek. A mágusnak, aki létrehozza őket, feltétlen engedelmeskednek. Alkotásuk során a varázsló saját lelkének egy darabját használja fel, amit aztán „tisztára mos”, majd alakkal és gondolatokkal ruházza fel. Felhasználási területük igen változó. Valaki csupán hírnöknek használja őket, (nem igazán lehet megkülönböztetni őket egy kísértettől, ahhoz vér profinak kell lenni a témában) mások gólemek készítéséhez alkalmazzák. Egyes teóriák szerint ezekkel a lelkekkel akarták/akarják a mechanikus gólemek sorozatgyártását biztosítani. A lélek ugyan test nélkül is megállja a helyét, de úgy könnyen instabillá válhat, hisz nincs semmihez sem kötve. Képes bármilyen testben, vagy akár tárgyban helyet foglalni, amivel nagyjából egy hónap múlva köteléket alakít ki (mint mondjuk egy élőlény teste és lelke közti kötelék). Amennyiben élőlény testébe ültetnék, úgy jó eséllyel felveszi egy-két tulajdonságát, ha csak nem mindet az idő előre múlásával, ám ezt a megfelelő rúnákkal és pecsétekkel meg lehet előzni. Ha olyan testbe ültetnék, amiben már van lélek, akkor nagyjából két dolog történhet (amennyiben sikerül beleültetni). Az egyik, hogy a két lélek egybeforr és a „forradás” mentén létrejön a két tudat meghasadása. Mivel a mesterséges lélek egy teljesen üres entitás, így felveszi a megszállt test gyerekkori személyiségét (mivel, egy gyerek lelke még tiszta és üres, így ez áll hozzá a legközelebb). Amennyiben alkotója a létrehozása során ügyelt arra, hogy gondolatokat és emlékeket is adjon neki, úgy a megszállt személlyel egybeolvadva felülírja annak a gondolatait és emlékeit. Mindkét esetben kiűzhető a mesterséges lélek, ami jóval kellemetlenebb, mintha „csak” egy démont kéne kiűzni az áldozatból. Ebben az esetben mindenképpen marad valami nyoma a testen, mivel kémiai szinten is történt egybeolvadás.